Megszülettem 1984. április 22-én éjfélkor Budapesten kopaszon, szemöldök és szempilla nélkül.
De nem ordítottam, minden bajom volt, alig akartam életben maradni, de végül megoldották, és itt maradtam.

Panellakó vagyok, mindig is az voltam.
Hat éves koromban Édesanyám hasa hirtelen egészen megkerekedett.
Nekem azt mondták, hogy azért mert sokat sörözik, mint Apum, és Neki is sörhasa lett.
De kiderült, hogy születik egy Húgom, Anita.
Bezzeg Neki egy hatalmas barna taraj díszítette a fejét, amit azóta jól meg is növesztett.

Van panelkutyánk (Dimitríj – egy hiperaktív, hófehér és mindig boldog szamojéd-spicc) és panelmacskám (Csenge – egy fekete-fehér-tehénmintás, természetfeletti, bölcs és gyönyöru perzsa).

Négy év lakótelepi általános iskola után öt évig a Kassák Lajos Nyolcosztályos Gimnáziumba jártam, ahol az alap tárgyak mellett úsztunk és táncoltunk, sot, még latinul is tanultunk (amit mindig is nagyon szerettem), ezért ha egyszer felvesznek az Állatorvos-tudományi Egyetemre (ami már régi vágyam) ott már nem kell még egyszer nekikezdenem.

Jártam énekkarba, táboroztam is velük többször a hegyekben.
Oszintén szólva számomra ez így elég bizarrnak hangzik utólag, de jó volt, ott ismerkedtem meg az egyik legfontosabb barátnommel, aki bevezetett a rock és metál zene rejtelmeibe.
Tehát elrontott.
Azóta is romlom.

Minden évben indultam szavalóversenyeken, szerencsére legtöbbször igen szép eredményeket értem el.

Elkezdtem kongázni, a két gyönyöru dobom azóta is a büszkeségem.

Végül a Bláthy Ottó Titusz Gimiben érettségiztem, nem olyan jól mint vártam, mert csak a bioszom és az angolom lett ötös (minden más négyes), pedig végig az osztály-elsok között voltam.

Letettem a középfokú nyelvvizsgát angolból (lassan elkezdek dolgozni egy felsofokún), és megszereztem a B-kategóriás jogsit.

Kaptam is egy fekete Suzuki mini-terepjárót a szüleimtol, másfél évig nyúztam, aztán túladtunk rajta. Most Anyum kocsiját vezetem. Imádok vezetni (azt a Citroen-t kevésbé).

Érettségi után egy évet pihentem, buliztam orrba-szájba, és jól megnövesztettem a hajam, amire nagyon büszke voltam.
Ezért be is rasztáztam, és feketére festettem. (A gimi alatt is csak néhány hónap volt összesen, amikor eredeti színu volt, hiszen végigzongoráztam a színpalettát: volt kék, zöld, piros és szoke is. Mert Anyum fodrász.)
Mindeközben naivan készültem az állatorvosira.
De csak pszichológia szakra kerültem be a Pécsi Tudomány Egyetemen.
Nem kezdtem el. (Ezt azóta egy kicsit azért sajnálom.)
Helyette elmentem a GNM Színitanodába, és idén fogok végezni Zsurzs Kati osztályában.

2004 januárjában jött az elso komolyabb szerep.
Az Artéria Színházi Társasággal mutattuk be az Arabeszk címu darabot a Szívkamara Stúdiószínházban Baráthy György rendezésében és átiratában Francois Mauriac A szerelem sivataga címu regényének motívumai alapján.
A három foszereplo közül én voltam ’a Fiú’.
Az évadot végigjátszottuk, nyáron pedig bekerültünk a Szegedi Alternatív Színházi Szemlére (THEALTER).

Még ezen a nyáron bekerültem a Kaposvári Egyetem színész szakának együttéléses rostájára.
Ott megtanultam, mi az intenzív munka.
De nem vettek fel.

2005 nyarán leköltöztem a zalaszentgróti Színész Táborba tíz napra.
Ott megtanultam élvezni is az intenzív munkát Mero Béla csoportjában.

Mostanában pedig folyamatosan ki akarok költözni Londonba.

Tehát még fogalmam sincs mi lesz belolem.
Arról sem, hogy hol tanulok tovább.

Néhány dolog, mit szeretek:
ZENE! örök kedvencek pl. The Cure, Björk, Depeche Mode, Miss Kittin…
PARTYK! a dark, az indusztriál, az electroclash, a discopunk és minden, ami jó… (de pl a Sziget nem is jó, mégis mindig kint vagyok, de csak azért, mert itt van mellettünk…)
Színház… foként Eszenyi Eniko és Alföldi Róbert darabjai, de minden nagyon meg tud érinteni…
Mozi… muvészfilmek, drámák, akció, animáció, kis- vagy nagyköltségvetés, teljesen mindegy, ha tetszik…